Sikerült elérni a célunkat, 100%-os teljesítménnyel zártuk a play-out küzdelmeit
Dávid Kornél Kosárlabda Akadémia–VBW CEKK Cegléd 81–103 (15–26, 17–34, 23–29, 26–14)
Dávid Kornél KA: Szücs 4, Raffay 9/3, Dávid 10/3, Ehmann -, Laufer 12/3. Csere: Vagyon 2, Küllős 11/3, Salamon 4, Madár K. 23/9, Papp 6
CEKK: Walker 36/12, Szoboszlai -, Farkas 12, Bickle 18/12, Barnai 13. Csere: Kaid 6/6, Zsámár 3, Kirláy 3/3, Szerelem-Kobolák 2, Felső 2, Viszmeg 4/3, Albert 4
Gáll Tamás: Először is gratulálok a Ceglédnek a playoutban nyújtott teljesítményéhez, mert egyértelműen látszik, hogy a szezon egy szakaszában komoly fejlődésen mentek keresztül. Valóban későn álltak össze, de ezt jól korrigálták a végére. A saját csapatom kapcsán mindig azt vallom, hogy az a legerősebb keret, amelyik éppen pályára lép. Én is sajnáltam, hogy hiányzóink voltak, ugyanakkor ez lehetőséget adott másoknak, hogy megmutassák magukat. Többek között a fiatalok is értékes perceket kaptak, és fontos tapasztalatokat szerezhettek. Sajnálatos, hogy a mérkőzés gyakorlatilag már az első öt percben eldőlt, ez nyilván rányomta a bélyegét a folytatásra is. Ugyanakkor a második félidőben már felszabadultabban, bátrabban kosárlabdáztunk, és voltak olyan megoldásaink, amelyekért jár a dicséret. Pozitívum az is, hogy komolyabb sérülés nélkül hoztuk le a találkozót, ami ilyenkor, a szezon végén különösen fontos. Összességében voltak biztató jelek, és olyan egyéni teljesítmények is, amelyekre lehet építeni a jövőben. Mindenkinek jó pihenést kívánok a szezon után.
Földi Attila: A mai mérkőzés kapcsán sajnálom, hogy az ellenfélnél nem lépett pályára az a játékos, akire készültünk, mert kíváncsi lettem volna, hogy az elképzeléseink hogyan működnek éles helyzetben, különösen egy olyan találkozón, amelynek a helyezések szempontjából már nem volt tétje. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a csapat megfelelő hozzáállással lépett pályára. Az alsóházi rájátszás előtt azt tűztük ki célul, hogy minden mérkőzést meg szeretnénk nyerni, és ennek szellemében játszottunk most is. Pozitívum, hogy mindenki lehetőséget kapott, és minden játékos 10 perc fölött töltött a pályán, ami jól mutatja a csapat egységét és a rotáció működését. A szezont tekintve úgy érzem, kicsit későn álltunk össze, és talán több is lehetett volna benne, ha hamarabb sikerül stabilizálni a keretet. Tavaly hasonló helyzetben éppen sikerült elérnünk a célunkat, idén viszont lemaradtunk róla. Nem gondolom, hogy ez tragédia, de a jövőben mindenképpen azon fogunk dolgozni, hogy ezt a plusz egy lépést meg tudjuk tenni.
